Gáz folyadékkromatográfiás oszlop
2.Kromatográfiai oszlop (forgás típusa)
3.Cromatográfiai oszlop (kézikönyv)
*** Az ára a fenti egész egészre, érdeklődjön bennünket
Leírás
Műszaki paraméterek
Gázkromatográfia és folyadékkromatográfiaKét különféle kromatográfiás technika, műszereik építési tervének megvannak a saját jellemzői.
Oszlopok gázkromatográfiákban
A gázkromatográfia egy kromatográfiás technika, amely a gázt használó fázisként (hordozógáz) használ, és alapkomponense a kromatográfiás oszlop. Egy oszlopot használnak a keverék összetevőinek elválasztására, és általában egy oszlopcsőből, egy álló fázisból és egy mozgófázisból (hordozógáz) állnak. Az oszlopanyagok közé tartozik a fém, az üveg, a kvarc stb., Míg a helyhez kötött fázist az analitikai igények szerint választják ki. A kromatográfiás oszlopokat két típusra osztják: csomagolt oszlopok és kapilláris oszlopok, amelyek kapilláris oszlopai nagyobb elválasztási hatékonysággal és gyorsabb analitikai sebességgel rendelkeznek, tehát a gyakorlati alkalmazásokban gyakoribbak.
Oszlopok folyékony kromatográfiákban
A folyékony kromatográfia egy kromatográfiás technika, amely folyadékot használ a mozgófázisként, és az oszlop kialakítása ugyanolyan kritikus. Folyékony kromatográfiás oszlopban a mintamolekulák megoszláson és adszorpción mennek keresztül a mozgó fázis (folyadék) és a helyhez kötött fázis között. A particionálás a minta eloszlására utal a mozgó fázis és a helyhez kötött fázis között. A különböző komponensek eltérő partíciós együtthatókkal rendelkeznek a mozgó fázis és a helyhez kötött fázis között, ezért a két fázis között eltérő fokú elválasztás történik. Az adszorpció az adszorbens jelenlétére utal a helyhez kötött fázis felületén, és a mintamolekulákat az adszorbens adszorbeálja a mozgó fázisban, így elválasztás történik.
Paraméterek
A kapilláris oszlopok korlátozása a nagy érzékenységi elemzésben
Kis oszlopkapacitás:
A kapilláris oszlopok kicsi belső átmérőjének köszönhetően (általában 0. 1-0. 7mm), oszlopkapacitásuk viszonylag kicsi. Ez azt jelenti, hogy az elemzés során alkalmazható korlátozott mintaméret bizonyos korlátozásokat vezethet be a nagy érzékenységi elemzésre, különösen nagy mennyiségű minta vagy nyomkövetési anyag elemzésekor.
Magas követelmények az injekciós technológiára:
A kapilláris oszlopok kicsi belső átmérője pontosabb injekciós technikákat igényel. A túlzott injekciós mennyiség oszlop túlterhelését okozhatja, befolyásolva az elválasztási hatékonyságot és a detektálási érzékenységet. Ezért a nagy érzékenységi elemzés elvégzésekor kifinomultabb injekciós technikákra, például megosztott áramlás-injekcióra van szükség az elemzés pontosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében.
A hordozógáz áramlási sebességének pontos szabályozása:
A kapilláris oszlophoz a hordozógáz áramlási sebességének pontosabb ellenőrzése szükséges. A hordozógáz -áramlási sebesség változása közvetlenül befolyásolja az elválasztási hatékonyságot és a csúcs alakját, ezáltal befolyásolva a detektálás érzékenységét. Ezért a nagyérzékenységi elemzés elvégzésekor a hordozógáz áramlási sebességét szigorúan ellenőrizni kell az elemzés stabilitásának és pontosságának biztosítása érdekében.
Magas érzékenységi követelmények az érzékelőkre:
A kapilláris oszlopok kis oszlopkapacitásának köszönhetően az érzékelőbe belépő minta mennyisége ennek megfelelően csökken, ami nagyobb igényeket mutat az detektor érzékenységére. A pontos elemzési eredmények elérése érdekében nagy érzékenységi detektorot kell választani és optimalizálni a detektálási feltételeket, például a detektor hőmérsékletének növelését a háttérzaj csökkentése érdekében.
Csúcsbőrözési probléma:
A kapilláris oszlopon belüli mozgófázis áramlási sebessége alacsony, és az áramlási sebesség kicsi. A minta súlyos longitudinális diffúzión megy keresztül, mivel az oszlop mögött hirtelen növekedett a holt térfogat, ami csúcsteljesítményt eredményez. A csúcs alak kibővítése befolyásolhatja az elválasztás tisztaságát és érzékenységét, különösen a nagyérzékenységi elemzés során, ahol még a csúcsteljesítmény-változások is jelentős hatással lehetnek az elemzés eredményeire.
Néhány javaslat az injekciós technikák optimalizálására
Mintakoncentráció:
Ha a minta koncentrációja alatt van a műszer detektálási határértéke, a koncentrációs módszer jelentősen javíthatja az analitikai érzékenységet. A gyakori koncentrációs módszerek közé tartozik a folyadék-folyadék extrahálás, amelyet oldószer-párolgás, szilárd fázisú extrahálás (SPE) stb.
Az utóbbi években az új technológiák, például a szuperkritikus folyadékkivonás (SFE) és a szilárd fázisú mikroextrakció (SPME) fejlesztése további lehetőségeket kínál a kromatográfiás elemzéshez. Különösen az SPME technológia, mint oldószermentes extrakciós módszer, közvetlenül kombinálható a gázkromatográfiával (GC) az automatikus elemzés elérése érdekében, ami jelentősen javítja az elemzés hatékonyságát.
Válassza ki a megfelelő befecskendezési módszert:
A nem osztott injekció, a hideg oszlop fejinjekciója és a programozott hőmérsékleti injekciós technikák mind javíthatják az analitikai érzékenységet, és bizonyos mértékben egyszerűsíthetik a mintafeldolgozási lépéseket. Ezek az injekciós módszerek csökkenthetik a minták elvesztését az injekciós folyamat során, és javíthatják a minta bejutásának hatékonyságát a kromatográfiás oszlopba.
A rendkívül alacsony koncentrációjú minták esetében nagy mennyiségű injekciós (LVI) technika alkalmazható. Ennek a technológiának a lényege az oldószerek hatékony kiküszöbölésében és a kromatográfiás oszlopba belépő minta mennyiségének ellenőrzésében rejlik, ezáltal nagy térfogat -injekciót érve és javítva az érzékenységet. Egyes hangszerek speciálisan kialakított LVI injekciós portokkal vannak felszerelve, míg mások az LVI funkcionalitást érik el a meglévő injekciós portokhoz.
Endotrachealis cső vagy mikroinjektor eszköz használata:
Kis térfogat -mintákhoz vagy alacsony folyadékszintű mintákhoz belső cső vagy mikroinjekciós eszköz használható a minta pontos és teljes bejutásához a kromatográfiás oszlopba. Ezek az eszközök csökkenthetik a minták illékonyodását és elvesztését az injekciós folyamat során, és javíthatják az injekció pontosságát.
Optimalizálja a műszer paramétereit:
Az injekciós térfogat egy fontos műszerparaméter, amelyet ésszerűen be kell állítani a minta koncentrációja és a műszer detektálási határértéke alapján. Általánosságban elmondható, hogy az injekciós mennyiség megfelelő növelése javíthatja az érzékenységet, miközben biztosítja a túlterhelést.
A fűtési program az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja az érzékenységet. Egy ésszerű fűtési program biztosítja a minták hatékony elválasztását a kromatográfiás oszlopban, ezáltal javítva a kimutatás érzékenységét és pontosságát.
Automatikus mintavevő használata:
Az automatikus mintavevő pontosan szabályozhatja az injekciós térfogat és az injekciós időtartamot, csökkentve az emberi működés által okozott hibákat. A nagy érzékenységi elemzés során az automatikus mintavevő használata jelentősen javíthatja az elemzés pontosságát és megismételhetőségét.
Figyeljen a minták tisztítására és a mátrix hatásaira:
A mintában szereplő szennyeződések zavarhatják az elemzést és csökkenthetik az érzékenységet. Ezért a nagyérzékenységi elemzés elvégzése előtt a szennyeződések és az interferenciák eltávolításához a mintát megtisztítani kell.
A minta mátrix is hatással lehet az elemzésre. A mátrixhatások kiküszöbölése érdekében olyan technikák, mint a fejtér befecskendezése és a belső standard módszer, felhasználhatók a mátrix kijavítására és kiküszöbölésére az elemzési eredményekre.
Szuperkritikus folyadékkivonás
1. Alapvető alapelvek
A szuperkritikus folyadék -extrakciós technológia elve az, hogy a szuperkritikus folyadék oldhatósága és a sűrűség közötti kapcsolat felhasználása a nyomás és a hőmérséklet beállításával a szuperkritikus folyadék sűrűségének megváltoztatásához, ezáltal beállítva annak oldhatóságát. Szuperkritikus állapotban a szuperkritikus folyadék érintkezik az elválasztandó anyaggal, szelektíven extrahálva a komponenseket különböző polaritásokkal, forráspontokkal és relatív molekulatömeggel.
2. Szuperkritikus folyadék
A szuperkritikus folyadék olyan folyadékra utal, amely a kritikus hőmérséklet (TC) és a kritikus nyomás (PC) felett van, ahol a folyadék mind gázdiffúzióval, mind folyékony oldhatósággal rendelkezik. Az általánosan használt szuperkritikus folyadékok közé tartozik a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid, a kén hexafluorid, az etán, a heptán, az ammónia stb. , kémiailag inert, olcsó és könnyen előállítható, nagy tisztaságú gáz.
3. Fő előnyök
Nagy extrakciós hatékonyság: A szuperkritikus folyadékok alacsonyabb viszkozitásúak és magasabb diffúziós együtthatók, így könnyebben átjuthatnak a porózus mátrixokon, mint a folyékony oldószerek, ezáltal növelve az extrakciós sebességet.
Magas szelektivitás: A hőmérséklet és a nyomás beállításával a tényleges összetevőket szelektíven lehet extrahálni, vagy a káros anyagok eltávolíthatók.
Környezetbarát és szennyezésmentes: A szén-dioxidot általában extrahálóként használják, csökkentve a környezetet.
Enyhe működési körülmények: Az extrahálást szobahőmérsékleten és a szén -dioxid -gáz fedezete alatt lehet elvégezni, hatékonyan megakadályozva a hőérzékeny anyagok oxidációját és menekülését.
Extrahálás és elválasztás együttesen: Ha az oldott anyagokat tartalmazó szén-dioxid átfolyik az elválasztón, a nyomásesés a szén-dioxidot és az extrahálást gyorsan két fázisgá (gáz-likvid elválasztás) lesz, és azonnal elkülönül, ami nagy extrahálási hatékonyságot és alacsony energiafogyasztást eredményez. A költségek megtakarítási költségei.
4. A befogadók használata
A nagy polaritású, fémionok és a magas relatív molekulatömegű anyagok esetében a szuperkritikus szén -dioxidot alkalmazó extraháló hatás önmagában nem ideális. Ezen a ponton hozzáadhatók az extraháló szelektivitás javítása és fenntartása érdekében megfelelő befogadók (például metanol, etanol, aceton stb.
5. A folyamatáramlás
Előkészítési szakasz: Előre kezelni a kinyerendő anyagot, például szárítást, összetörést stb.
Extrakciós szakasz: Helyezze az előre kezelt anyagot egy extrakciós vízforralóba, és vezessen be szuperkritikus folyadékot az extrakcióhoz. Az extrakciós vízforralóban lévő nyomás és hőmérséklet beállításával a szuperkritikus folyadék oldhatósága és szelektivitását lehet szabályozni.
Szétválasztási szakasz: Az extrahálás befejezése után az oldott anyagokat tartalmazó szuperkritikus folyadék kerül az elválasztóba az elválasztóba. A nyomás csökkentésével vagy a hőmérséklet növelésével a szuperkritikus folyadékot normál gázzá alakítják, és az extrahált anyag teljesen vagy szinte kicsapódik.
Gyűjtési szakasz: Gyűjtse össze és dolgozza fel az elválasztott kivonatok gyűjtését a végtermék beszerzéséhez.
6. Alkalmazási mezők
A szuperkritikus folyadék extrakciós technológiája számos területen széles körű alkalmazást tartalmaz, ideértve a következőket is:
Élelmiszeripar: Az ehető olaj, a természetes pigment, az esszencia, a fűszer stb. Kivonására szolgál.
Gyógyszeripar: Hatékony összetevők kivonására a hagyományos kínai orvoslásból, a gyógyszer -részecskék előkészítéséhez stb.
Vegyszeripar: vegyi anyagok elválasztására és tisztítására, katalizátorok előkészítésére stb.
Környezetvédelem: A szennyvíz, a kipufogógáz stb. Káros anyagok kezelésére használják, stb.
Összefoglalva: a szuperkritikus folyadékkivonási technológia nagy hatékonyság, környezetbarát és enyhe működési feltételek miatt széles körű alkalmazás kilátásait mutatta be több területen.
Népszerű tags: Gáz folyadékkromatográfiás oszlop, Kína gáz folyadékkromatográfiás oszlopgyártók, beszállítók, gyár
Következő
Nagy üvegkromatográfiás oszlopokA szálláslekérdezés elküldése
